Építészeti Arcképcsarnok a Lechner Tudásközpont honlapján

Mi volt a véleménye Corbusier-nek Budapestről és azon belül is a Tabánról? Ki volt az a három, Berlinben tanuló építészünk, akit a helybéliek „a fess lábú magyarokként” emlegettek? Hogy futott zátonyra a balatoni viharban az a vitorlás, amelyen Hauszmann és Görgey együtt utaztak? Az építészeti és életrajzi adatok mellett ilyen kérdésekre is megtalálhatjuk a választ a Lechner Tudásközpont honlapján található Építészeti Arcképcsarnokban.

„Ha valaki nemzeti kultúránk nagyjai közül Petőfi, Arany, Liszt, Erkel vagy Barabás személyéről nem mutat kellő tájékozottságot, akkor azt műveltsége megdöbbentő hiányának szoktuk tekinteni. Ha azonban e nevekkel egy szinten álló építésznagyságaink iránt érdeklődünk, akkor a szakmabelieken kívül alig találunk valakit, aki még csak hozzávetőlegesen is ismerné azok szerepét, jelentőségét és alkotásait” – foglalta össze az azóta is nagyjából fennálló helyzetet Rados Jenő az 1958-ban Hild Józsefről megjelent művében.

 „(…) Párizsban tudják azt, hogy ki volt Mansart vagy Garnier; Londonban is ismerik Wrent vagy Barryt; és elképzelhetetlen volna, hogy olasz kultúrember Bramante, Palladio vagy Bernini nagyságáról, művészetéről ne alkotna magának megfelelő képet.
Viszonyaink ilyetén alakulásáért nagymértékben mi – építészek és műtörténészek – is felelősek vagyunk, akik nem publikáltuk, propagáltuk eléggé építész-értékeinket, nem hoztuk elég közel azokat a szélesebb rétegekhez (…). Nem egy esetben láttuk, hogy történelmünk viharai közt az architektus „kőbeörökített” eszméi mulandóbbaknak bizonyultak a költő papírra vetett szavainál.”

Hogy ez ne így legyen, hanem nagy építészeinkről is – magyarokról és külföldiekről egyaránt – tudjunk legalább annyit, mint az irodalom, a zene, a képzőművészet jeles képviselőiről, folyamatosan a köztudatban kell tartanunk alakjukat. A száraz adatokon kívül a hozzájuk kapcsolódó „sztorik”, az emberi vonatkozások sokat segíthetnek abban, hogy meg is ragadjanak az emlékezetünkben. Szerencsére napjainkban nő az érdeklődés az építészeti témák iránt, egyre népszerűbbek az ilyen témájú cikkek, könyvek, városi séták, egyéb rendezvények. A Lechner Tudásközpont is – mint a hazai építészeti központok egyike – hozzájárul az építészet népszerűsítéséhez a nyilvánosan látogatható tervtára és szakkönyvtára mellett kiállításaival, építészeti beszélgetéseivel, a különböző online és nyomtatott felületeken megjelenő szakcikkeivel, hírlevelével, a Facebookon, az Instagramon és a Twitteren közzétett építészeti tartalmakkal, valamint az olyan programokon való részvételével, mint a Múzeumok Majálisa, a Kutatók Éjszakája, a Kulturális Örökség Napjai, a Budapest100.

A nemrég elindult Lechner Fotótár után a Tudásközpont legújabb ilyen irányú projektje a honlapján keresztül elérhető Építészeti Arcképcsarnok, amelyben jelenleg harminckét magyar és külföldi építésszel ismerkedhetünk meg. Az új menüpont alatt valamely évforduló vagy rendezvény kapcsán eddig megjelent, egy-egy építész életművével foglalkozó cikkeinket szedtük egy csokorba. Az arcképcsarnok – amelyet építészeknek, a társszakmák képviselőinek, diákoknak, az építészet iránt érdeklődő laikusoknak vagy csak érdekes történeteket olvasni és szép képeket nézegetni kívánóknak egyaránt ajánlunk – folyamatosan bővülni fog az aktuálisan megjelenő újabb cikkekkel.

Jó böngészést kívánunk mindenkinek!